Címlap

Klasszikus műveltség és háborúellenesség, az örök humánum Radnóti életművében

Vendégünk volt az MTA Alumni program keretében Szepes Erika irodalomtörténész.
2024. október 2-án másodszorra nyílt lehetőség arra, hogy diákjaink az egyetemi szintű irodalomtörténetbe is betekinthessenek. Az előadó Szepes Erika, aki 1992 óta az irodalomtudomány kandidátusa, klasszikafilológus, irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő és szépíró. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja és szervező titkára, majd elnöke. Témája legújabb kutatási anyaga alapján Radnóti Miklós költészete. Annak bemutatása, hogyan jelenik meg az örök humánum és háborúellenesség a költő életpályáján, még a műfordításokban is.
A téma – Radnóti Miklós költészete – az új érettségi követelményben a választható szerzők között szerepel a „Portrék, metszetek, látásmódok a 19-20. század magyar irodalmából” témakörben,  iskolánkban választott tétel, ugyanis Radnóti költészete olyan üzenetet közvetít a diákok számára, amely a helytállásról, bátorságról, meg nem futamodásról, a kegyetlen hatalommal való szembenállásról szól, miközben hirdeti az örök emberi értékeket.
Szepes Erika előadásában megmutatta a diákoknak, hogy egy-egy műfordításban mennyi többletjelentés rejlik, ha ismerjük a fordító életét, személyiségét. Az ókor nagyjai, Anakreón és Vergilius verseinek fordítása mellett a középkori Walther von der Vogelweide és Byron művének fordítását is bemutatta. Minden említett fordításban a háborúellenesség, a béke idilljének megbomlása, megbontása áll. A fordítások sora azt mutatta meg a gyerekeknek, hogy „sajnos” vannak örök témák, és Radnóti esetében még a fordítandó verseknél is az őt foglalkoztató, saját alkotásait is átszövő gondolat áll.
Walther von der Vogelweide Ó, jaj, hogy eltűnt minden című versének fordítása esetén kiemelte, hogyan állít emléket a fasizmustól fenyegetett szerző a német középkori alkotónak, mert nem szabad, hogy a német irodalom megítélését befolyásolják az aktuális kor érzelmei, eseményei.
Természetesen kitért az eclogák műfajtörténetére is, kiegészítve a tananyag információit, és segítve a diákok érettségire történő felkészülését.
A hatvanperces előadás végére diákjaink nem csupán Radnóti költészetének ismeretével gazdagodtak, hanem képet kaptak, találkozhattak egy tudós alkotóval, kutatóval, aki nagyon kedvesen mesélt még az álmairól is.
Úgy véljük, tanulóink mindenképpen gazdagodtak, és ezzel a lehetőséggel a jövőben is szeretnénk élni. (Brenyóné Malustyik Zsuzsanna, humán munkaközösség-vezető)

• Előző
• Tovább