Bányai Júlia Gimnázium, Kecskemét

Iskolánkról

A Bányai Júlia Gimnázium

Elődeink: A XIX. század végétől a XX. század közepéig különféle református, katolikus és állami nevelő intézetek, leányiskolák és leánygimnáziumok oktatták és képezték Kecskeméten a polgárok leányait. 1948-ban, az iskolák államosításakor egyesítették Kecskeméten a református és római katolikus leánygimnáziumot, az így létrehozott Állami Szenczi Molnár Albert Leánygimnáziumot tekinthetjük iskolánk jogelődjének. Az iskola 1953-ban vette fel Bányai Júliának, az 1848/49-es szabadságharc századosságig jutott női hősének nevét.

Az iskola épülete: Jelenlegi épületünk a Nyíri úton 1966-ban épült fel. Az eredetileg 12 tantermesre tervezett épületben az átalakítások után jelenleg 16 osztályterem, 3 természettudományos előadóterem és 3 laboratórium, 4 szaktanterem, 5 nyelvi tanterem, 2 számítógépterem és további két csoportterem, egy tornaterem, két kis kondicionáló terem és sportudvar szolgálja az oktatást, közel 20.000 kötetes könyvtár és klubszoba pedig a tanulók művelődését, kikapcsolódását.

Az oktatás és nevelés ma: Az iskola mai profilja 1989-ben alakult ki, ekkor vált lehetővé – először kísérleti jelleggel – tehetséggondozási célú nyolcosztályos gimnáziumi képzés kialakítása. Az első ilyen programmal működő osztályok 1991-ben indultak.

Iskolánk pedagógiai programjában a klasszikus gimnáziumok kettős célját tűzte maga elé, magas szintű általános műveltséget nyújtva készítjük fel diákjainkat a felsőfokú továbbtanulásra, egyben konvertálható tudást adunk a középfokú végzettséggel történő elhelyezkedéshez. Végső soron a művelt értelmiségi ember képzése a célunk.

Ezt a célt úgy tartjuk elérhetőnek, ha a klasszikus humanista értékeket középpontba állítva a műveltségi elemek egyensúlyát megtartó oktatás és nevelés folyik az iskolában. Célunk az igényes matematikaoktatásra és a kísérletek, a gyakorlat és az elméleti gondolkodás összhangjára épülő természettudományos képzés, korszerű informatikai alapismeretek adása, a magas szintű anyanyelvi kultúra és erre építve két idegen nyelv használható szintű elsajátíttatása, a művészeti, esztétikai és testi nevelés egyensúlyának megteremtése, a tanulók harmonikus személyiségfejlesztése.

Munkánk eredményességének egyik mutatója diákjaink tanulmányi teljesítménye. Ma már ezt az eredményességet többféle szempont alapján is mérhetjük. Egyrészt a középiskolák továbbtanulási eredményeit, a továbbtanulók nyelvvizsga eredményeit, az érettségiken a tanulók által nyújtott teljesítményeket bemutató központi összehasonlításokban diákjaink minden területen a legjobb 10%-ban szerepelnek. Másik igen fontos mutatóként megjelent a kompetenciamérések eredménye, amiben szintén a középiskolák élvonalában találhatók diákjaink. A harmadik mutató a különböző tanulmányi és egyéb versenyeken elért eredmények. A versenyeztetés a tehetség felismerésének, a tehetségápolásnak egyik eszköze, nem cél, de segít motiválni diákjainkat, segíti őket erős és gyenge pontjaik felismerésében, értékrendjük, önértékelésük fejlesztésében is. Ehhez az iskola teret, lehetőséget, felkészítést és elismerést biztosít.

Végül szólnunk kell a tanórán kívüli foglalkozások lehetőségéről is, melyhez az anyagi alapot az iskolát támogató két alapítvány teremti meg. Énekkar, robotprogramozó szakkör, disputa-kör, sportköri foglalkozások és játék órák valamint különféle tantárgyi szakkörök és délutáni programok szolgálják a diákok érdeklődésének kielégítését, művelődését, kulturálódását.

• Előző