Címlap

Elindult az MTA Alumni programjának idei évadja a Bányaiban

A Magyar Tudományos Akadémia Alumni programja azzal a céllal jött létre, hogy felkarolja és segítse azokat a fiatal tehetségeket, akik késztetést éreznek magukban arra, hogy elmélyüljenek valamely tudományágban és kutatói pályára lépjenek. Ennek érdekében az akadémia tagjai egykori alma materükbe vagy egy általuk választott középiskolába látogatnak el és a jelenlegi diákoknak mutatják be tudományterületük legizgalmasabb részleteit. 2022.

2022. október 20-án Dr. Nagy Balázs, a BME adjunktusa, az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék előadója az épületenergetikáról, a korszerű építőanyagokról és azok kutatásáról tartott előadást az MTA Alumni Program keretében.

Az energiaválság és a klímaváltozás nagyon aktuálissá tette a témát, ez tükröződött az érdeklődők számában is, több mint 70 diák és tanár hallgatta végig az előadást az iskola dísztermében.

Az előadás első részben betekintést kaptunk a korszerű hőszigetelő téglák fejlesztésébe. Az átlagember legfeljebb annyit tud a hőszigetelő téglákról, hogy légréseket tartalmaznak a jobb szigetelés érdekében, a légrések elhelyezkedését csak egy mintának látjuk a téglában. Az előadáson megtudtuk, hogy ez egy elég naiv megközelítés. Az előadó bemutatta, hogy hogyan terveznek meg egy ilyen téglát a laboratóriumban. A tervezés - a hővezetés fizikai elveit felhasználva – informatikai környezetben történik, lényegében egy modell készül arról, hogy hogyan jut át a hő a tervezett téglán. Ezzel a módszerrel külön lehet tervezni az épülő fal különböző részeire optimalizált téglákat, például tervezhetők a sarkokra szánt elemek, így csökkentve a hőhidak kialakulásának esélyét. A bemutatott szimulációs módszerrel jelentős költségmegtakarítás érhető el a gyártók számára, nem kell legyártaniuk a kísérleti téglákat előállító drága gépsorokat.

Láttunk más példákat is a szimulációs program felhasználására. Nagyon érdekes volt megnézni, hogyan viselkedik egy födém épülettűz esetén, mennyi idő alatt melegszik át annyira, hogy már veszélyes közlekedni rajta.

A kőolajból előállított „hungarocell” szigetelők áremelkedése töretlen az elmúlt években, kiváltásuk nagyon időszerűvé vált. Az előadás következő része erre folyamatra fókuszált, az új alternatív hőszigetelő anyagok kutatásáról és fejlesztéséről szólt. Nem gondoltuk volna, hogy hőszigetelőként a csirketoll is egy lehetséges megoldás, miközben ez az anyag nagy mennyiségben, ipari hulladékként halmozódik fel az élelmiszeriparban. Épületek szigetelésére nem volt alkalmas, de a fagyasztott áruk szállításánál nagyon jól használható termék készült belőle.

Végigkövethettünk egy Műegyetemen folyó fejlesztést, melyben szalmából állítottak elő falak szigetelésére alkalmas blokkokat. A szalmaszál szerkezeti bemutatásával kezdődött az ismertető, az elektronmikroszkóppal készült képek megmutatták, hogy miért alkalmas a szál préselt állapotban is hőszigetelésre. Az anyag tűzállóságát az önkioltó kompozit kivitelezés biztosítja, miközben a falak szellőzését sem gátolja meg. Környezetbarát a gyártása és a felhasználást követően a környezetet nem terhelve bomlik le.

Az építkezés során felhasznált anyagok, elemek hőtani tulajdonágait, a kivitelezés minőségét a kész épületeken is lehet vizsgálni, erre szolgál például az infrakamera. Az előadás zárásaként ezzel a módszerrel, eszközzel ismerkedhettek meg az érdeklődők, majd ki is próbálhatták a bemutatott kamerát.

Az előadást kötetlen beszélgetés követte, melyen az előadó a szakmai kérdések mellett a továbbtanulási lehetőségeket érintő kérdésekre is válaszolt.

• Előző
• Tovább