http://hungary.ni.com/debrecen

A mai világ mérnökei olyan nagy problémák megoldásán dolgoznak, mint a fúziós energia hasznosítása vagy az agyműködés mélyebb megismerése, mégis azt látja a legtöbb mérnököket foglalkoztató cég, hogy nehéz a megfelelő mennyiségben és minőségben új munkaerőt találni. Ennek a kettősségnek a hátterét és a probléma egy lehetséges megoldását járjuk körbe az előadás alatt.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen leértékelődött a természettudományos tárgyak szeretete, tisztelete Magyarországon. Az oktatási rendszer alsóbb szintjeiről a fiatalok egyre hiányosabb tudással kerülnek fel az egyetemekig, ahol jelentős felzárkóztató tevékenységre van szükség az elmaradt ismeretek pótlására. Az ország gazdasági fejlődéséhez, a jövőbeli trendekhez való megfelelő igazodáshoz feltétlenül szükség van a matematika, fizika, kémia, egyéb természettudományos tárgyak újbóli megszerettetésére. Az előadás megpróbálja számba venni azokat a szükséges lépéseket, amelyek okvetlenül szükségesek a rendszer jelenlegi működésének átalakításához, a természettudományos oktatás újbóli trendivé tételéhez.

A robotika, a XXI. század vitathatatlanul egyik vezető kutatási területe. A középiskolai oktatásban is megvan a szerepe, hiszen a műszaki és informatikai kompetenciafejlesztés és problémamegoldás olyan eszköze lehet, amely megfelelő alapozást adhat a későbbi tudományos célok felé. Elegendő csak a következő fogalmakra gondolni: rajintelligencia, okos otthon, térinformatika. Ha ezeket definiálni kellene egy átlagos felhasználónak, akkor nehezen tudná a lényeget megfogalmazni. Ugyanakkor a műszaki és informatikai kutatásokban a XXI. század jelentős fejlesztési irányairól van szó. Úgy tűnhet a középiskolai oktatás tartalmától nagyon távol állnak mindezek. Be lehet-e építeni középiskolai gyakorlati projekteken keresztül a tartalmukat az oktatásba? Van-e hozzá eszköz, módszertan, megfelelő tanulói tudás? Milyen hatása lehet mindennek a későbbi karrier, pályaválasztás szempontjából? A nemzetközi gyakorlatban már közel 20 éves hagyománya van a robotika versenyeknek, amelyek 50-60 ország 20-30 ezer diákcsapatát mozgósítják. A nemzetközi versenykoncepciók sok esetben eltérnek a hagyományos magyarországi versenyektől, mind felépítésükben, mind tartalmukban. Az előadás mindezeket gyakorlati példákon keresztül mutatja be.

Ma már nem számít túl merésznek, ha azt mondjuk: a jövőben minden munkahely digitális munkahely lesz, és minden munkavállaló informatikus, de legalábbis magas szintű informatikai ismeretekkel, digitális kompetenciával kell rendelkezzen. Mert az olyan feladatokat, amihez majd ez nem kell, robotok végzik el. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének az utánpótlás okán elemi érdeke az oktatásban a digitális kompetenciafejlesztés színvonalának emelése, kiemelten az, hogy az algoritmizálás, a programozás a jelenleginél sokkal hangsúlyosabban legyen része az informatika oktatásnak. Éppen ezért elkötelezett abban, hogy ezen a területen előremutató programokat hívjon életre, létezőket ösztönözzön, támogasson. Ilyen esemény a Digitális Témahét vagy az EU CodeWeek, ilyen törekvés Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája vagy a közelmúltban elkészült Informatikai Kerettanterv Javaslatcsomag. Az előadáson az előbbi programokról, főként azok alapvetéseiről lesz szó.

A fiam révén 2014 óta ismerkedek a magyarországi robot és robotprogramozó versenyekkel. 4 év alatt 5 különféle lebonyolítású és szabályzatú versenyen vettünk rész, 20 különböző fordulóban. Trénerként végigkísértem a csapat felkészülését és ott is voltam a versenyeken. Tanárként végeztem, mániám az edutainment. A fiamon közvetlenül tapasztalom, hogy az átlag magyar tanulóhoz képest miben és mennyivel tud többet a robotversenyek révén. Az előadásban ezt osztom meg, hogy miért érdemes a gyerekeknek robotszakkörre és robotversenyekre járni.

Interaktív szekció program - délután

1. szekció: LEGO Matek – MoreToMath

(általános iskola alsó tagozat)

A matematika problémák nehezen fogalmazhatók meg kisgyermekek számára. Gyakran okoz gondot, hogy az elvont gondolkodás, hogyan építhető be a problémamegoldó folyamatba. Ez az innovatív oktatási eszköz és módszer a jól ismert LEGO kockát hívja segítségül, hogy az elvont matematikát kézzelfoghatóvá tehessük.

https://www.youtube.com/watch?v=F8eDAvK-Spw

https://www.youtube.com/watch?v=xBhpPkRtkEY

1998-ban a LEGO Csoport forradalmasította a népszerű oktató robotok világát egy úttörő elgondoláson alapuló termékkel a LEGO MINDSTORMS-szal. Az elképzelés lényege az intelligens LEGO Tégla, mely lehetővé tette a használóknak, hogy ne csak építsék, hanem programozzák és mozgassák is a robotokat.
A kezdetek óta a LEGO MINDSTORMS iskolai verziója, már több százezer diáknak segített megérteni a tudomány, a technológia, a mérnöki fogalmak valamint a matematika rejtelmeit. Az eredeti LEGO élmény és az ösztönzően ható ROBOLAB programozás találkozása új fejezetet nyit a tradicionális oktatás történetében.
Ma több mint 25000 intézmény használja a LEGO MINDSTORMS iskolai csomagját világszerte az általános iskoláktól az egyetemekig bezárólag.

https://www.youtube.com/watch?v=NNfMrQGRZgQ

A több éve sikerrel működő Robotika Műhely nevéhez fűződik az országos hatókörű Robotolimpia verseny szervezése, valamint az Országos Robotprogramozó csapatverseny egyik szervező intézménye.

A projektben létrehozott rendszerben önállóan működő MINDSTORMS robotok vizsgálják és szüntetik meg a víz keménységét. Szenzoraikkal mérnek, motorokkal adagolják a vegyszereket és automata módon keverik a folyadékrendszert.

Egy olyan szituációt mutatunk be, amelyben egy robot a Mars felszínén nem képes tájékozódni, ezért egy műhold feltérképezi környezetét. Az információkat továbbítja a központnak, ahol ezek alapján kiszámítják a legoptimálisabb útvonalat, amelyen a robot végighalad. A marsjáró robot mozgását és a műholddal, illetve a bázissal való kommunikációját modelleztük.

A modell egy olyan kamionrajt valósít meg, amelynek tagjai automatikusan, emberi beavatkozás nélkül képesek követni az előttük haladó másik kamiont, így az ún. road train-ekhez hasonló kamionrajt alkotnak. A kamionok között automatikus bluetooth alapú kommunikációs kapcsolat van.

A lego robotok szenzorait, vezérlő egységeit zárt műanyag tokok rejtik. 
Az előadás arra mutat példát, hogyan kerülhetnek diákjaink közelebb a robotok alkató elemeihez.

A csapat által készített LEGO flipper a nagy játéktermi gépek  mintájára készült. A játékosok mechanikusan tudják a golyókat kilöni és a terelőlapátokat mozgatni. A játékban érzékelők számolják a kilőtt golyókat és az elért pontokat, egyszerre több játékosnak nyújtva a flipper játék élményét.